A kocsim hátsóablakánál áll. Bal kezében zsebtükör, a jobban borotva. Zakóban van. A nadrágszára a bokáját veri. Kitérdesett, kiseggesedett szövetnadrágban áll az alléban, feje fölött fák borulnak össze, rábugyognak a rügyek. Borotválkozik. Zsebtükörben. Néha a kocsim hátsóablakában fixírozza kicsit az összbenyomást.
Legalább lemosathattam volna. A szélvédőt, legalább. Ilyeneken múlik általában a valakiháziságom, baszki, ha érted, mire gondolok!