mindenki a maga szerencséjének a kovásza. Javíthatatlanul szentimentális és nosztalgikus bejegyzés.
Hozzávalók és kezelési útmutató (1 kuglófhoz)
- 30 dkg liszt
- 10 dkg vaj
- 3 dkg élesztő
- 10 dkg porcukor
- van. cukor
- reszelt citromhéj
- 5 tojássárgája
- 2 dl tej
- csipet só
tortabevonó vagy magas kakaótartalmú étcsoki (én a Lindt-re esküszöm, de az pazarlóan drága; a Szerencsi pont megfelel)
1 ek olaj (attól lesz fényes a máz – legalábbis melegen).
mandula, vagy amit akartok.
A langyos tejbe belemorzsolod az élesztőt, aztán nagyvonalúan elkevered, majd kovászt csinálsz, azaz 10 dkg liszt – 1 cs só – 1 ek porcukor tetejibe öntöd az élesztős tejet. Lazán összekutyulod, majd letakarod egy konyharuhával és félórát keleszted. Fölfut/megkel akkorára, mint egy fél disznó, úh arra figyelj, h nagy legyen a kelesztőedény.
Amíg ezek ott a takarásban összekovászolódnak, kikevered először a vajat, a maradék cukrot, van. cukrot, citromhéjat, aztán mehet hozzá az 5 tsárga, majd felváltva a megkelt kovász és a maradék liszt. Relatív lágy, fakanállal keverhető tésztát kapsz, ezt jó alaposan dolgozd össze, h szép sima legyen, majd kelesztőtál (most jutott eszembe, úh most mondom: ezt a kelesztőtál ügyletet nem kell túlexponálni, valami nagyobb műanyag vájdling, azt’ csókolom), szóval kelesztőtál, letakarod, és adsz neki egy óra laufot.
Kivajazod_lisztezed a formát, aztán a megkelt tésztát szép egyenletesen beleereszted, 180 fokos sütőben (gáznál ez a takarékláng és a max között van, talán kicsit közelebb a takarékhoz) kb 20-30 perc alatt kész. Hogy a teteje (ami amúgy az alja) ne égjen meg, én általában lefedem alufóliával, amit úgy 15 p után leveszek róla, akkor lehet az ilyen passzióknak hódolni, mint a tűpróba.
A mázat. azt nem magyaráznám, szerintem tudod.
Ja, ilyen mazsola, vagy aszalt bármi mehet ám bele, az összedolgozás és a kelesztés között lehet gazdagítani.
Ennyi. Na, hadd kel(l)esse magát az a kovász.