890. Alfimacsek naplójából – Nyilasmisi szubjektív

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Alfi, a macska világuralomra tör (#99)

… Akik hűséges szolgáim a facebookon is, azok tudják már, hogy Szőri szerzett egy írógépet és kopácsol vele, ami ANNYIRA bassza a fülemet, hogy macska füle ennyire még nem lett baszva soha, és kérdeztem tőle, hogy legalább ha már idegesít, akkor remélem, hogy arról írsz, hogy mennyire szeretsz engem, de azt mondta, hogy nem, úgyhogy elszomorodtam, mert a Bohumil Hrabal mennyire szerette a macskáit, és Szőri is szeret engem és mégsem erről ír, de azt mondta, hogy akkor majd a következő ajánlásában az lesz, hogy Alfinak, akinek odaadtam a lelkemet, ő pedig rápisált. Ez elég jól esett. …

a hang-játék:


[zene: Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]