Maradjunk annyiban, hogy jól elféltem ezt az utat veled. Az a stratégia – félő, hogy most már én is tudom, fél ő -, hogy jól megijesztesz, törődjek csak a saját félelmemmel, ne lássam, mennyire félsz. És akkor elkezdek félni. És hirtelen kettő lesz, aki fél. És abból a két félből nem lesz egy egész. Most mondanám, ha nem félnék, hogy akkor az akarat hiányzott. Eleve. Hogy elv. A fél-tevés. Nem mondom. Jól megijesztelek, foglalkozz csak a saját félelmeddel, ne lásd, mennyire elféltem ezt az utat veled.