Százhét lettél, Ati, gondoltad volna ezt?
Költeményt, meglepetésül, én írok feszt –
rémül
rímel,
tudom, de illó múzsám csapodár, nyegle,
otthon nem csókol, s egy kávéházi szegle
t ára
mára
csupa dőzs, csupa dézsma, na és a füst se
száll, uccán busong a cigarett üszke, e
fakó
bakó.
Azért hát, jó Attilám, éltessen Isten…
vagy izé… (nem is tudom, mit mondjak itten,
hova
tovább)
