787. Fruschka Papucsállatka blues – Nyilasmisi szubjektív

[Kispajtásaimnak, Cuncinak és Döncinek.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

… Szóló:
Ki olvasod e versikét
a sejtjeidnek száma sok,
ám veled ellentétben én
csak egy egysejtű vagyok…

Közted s köztem ott feszül
egy kvázi milljós testarány,
bölcsőm, s majdan sírom is
az édes mikrotartomány…

a hang-játék:


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]