– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.
Mikszáth Kálmán – Tisza Kálmán
Tiszával a mondottak szerint a nők is szimpatíroztak, már ti. azok, akik személyesen nem ösmerték, mert Tisza csak két fokkal szebb, mint az ördög, idomtalan, kiaszott, mint egy csontváz, melyen úgy lóg minden ruhadarab, mintha Móricz Palit küldözgetné a szabójához, maga helyett mértéket venni (mert nem akarom azt mondani, hogy ennek a ruháit viseli); a két összegörnyedt váll közt egy császárkörte alakú fő szégyenkezik, mely az Odry Mefisztójának mintájára látszik készültnek, de nem egészen sikerülten, mert sok hasonlatosság van benne a denevérből is. E körte-arcról jut eszembe az a bonmot:
Az első emberpárt egy alma tette szerencsétlenné.
Minket mindnyájunkat pedig egy körte.(…)
a hang-játék:
[zene: Hauschka]
– No, hagy maraggyík hónapra is.
Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.