Jójó, nem kell ám megijedni; látod, itt is otthon vagy. Divide et impera.
Tudom, te még nem érzed, de ez most olyan nekem – hogy is mondjam -, olyan színes, szélesvásznú. Olyan nagyszínpad, érted. Ujjongok, ha nem bánod.
Szóval, a régi kis játszóterünkön most szépen leeresztjük a függönyt. Persze nem árt ám, ha néha eszünkbe jut, hol is kezdtük.
Különben itt ugyanúgy megtalálsz mindent. Magammal hoztam az összes imprintet. Mer’ tudniillik, nem árt ám, ha néha eszünkbe jut, hol is kezdtük.
Az első lépés a legfontosabb. A többi már abból következik, szinte gyerekjáték. Csak elkezdeni nehéz a rendcsinálást, folytatni mámor, ezt tapasztaltad már bizonyára. (…) Kezdeni, az szinte mindig annyit tesz, mint valamely téren rendet teremteni. (…) Folytatni úgy kell, hogy kitartunk. (…) Folytatni pontosan úgy kell, ahogyan kezdenni.
(Kornis Mihály)
Szóval, mostantól itt fogunk játszani. Nahát.