Úgy esett, hogy miután napokig tanulmányoztam egy szappankészítő videót, rajzoltam egy meseszappant a Silent Night képi ábrázolása a naiv művészetben modorban.
Ennek annyira megörültem, hogy gyorsan kiposztoltam a fészbukra, mi több, azt a meggondolatlan kijelentést tettem Nyuszi barátainak és üzletfeleinek, hogy karácsonyig még előállok egy fakszimile vagy reprint kiadással.
Feleim, véssétek jól eszetekbe: a Hold a 9. házban nem sok jót ígér!
In idem flumen bis non descendimus – az, hogy megközelítőleg se sikerült kikeverni ugyanazokat a színeket, szánalmas kis intermezzo ahhoz képest, hogy a Hold (változékony és titokzatos) öntés közben elfordult.
De mivel állítólag nincs elrontott élet, csak új esély, nézőpontot váltottam.
Idealista és elmélkedő típus vagyok, akinek hite és bizalma erős, valamint a kalandos fantáziám is elragadott, úgyhogy új alapokra helyeztem a koncepciót. A dizájn a kevésbé ünnepélyes, de praktikusan találó Ejtőernyős téli tájban munkanéven fut.
(Kellő tapasztalat híján sose hajtsátok magatokat teljesítménykényszerbe! Ugyanitt hála és köszönet D-nak a szappanpecsétért! )