Volt az a mesekönyv – Mákos rétes -, amiben volt az a furcsa nevű kislány, Pille-Rin, meg egy másik – nem a Pille-Rin -, akit vásárolni küldtek, de elfelejtette, hány bélyeg és hány rétes kell, és vett sok-sok rétest, meg vett kevés-kevés bélyeget, és otthon nagyon nevettek ezen, aztán végül bélyeg helyett mákos réteseket ragasztottak a levelezőlapokra, és ennek mindenki nagyon örült.
Egy, hogy nem értem, miért nincs meg a polcon a mesekönyv?! Kettő, hogy én is inkább vennék sok-sok rétest, és kevés-kevés bélyeget. Három, hogy manapság az emberek leginkább csak emaileket, meg ostoba pps-eket küldözgetnek. Négy, hogy milyen hülyén néznék, ha kapnék egy felrétesezett emailt, vagy – ne adj’ Isten – postai levelezőlapot. Öt, hogy viszont nagyon örülnék.