És akkor a Rita a Bridget Jones lendületes nyerseségével szegezte nekem, hogy lassan döntést kellene hozni a bajuszról, én meg a Mark Darcy esetlenségével, hogy hát, nem is tudom, de aztán megembereltem magam, és kimondtam, hogy: de én szeretem. A Rita nevetett, és próbált meggyőzni, hogy csak lehántjuk, bekenjük, volt bajusz, nincs bajusz, semmi macera többé az életben, mire mondtam, hogy de ez csak suhancbajusz, érted, csillan a napfény a szőke tövén, finoman ülnek meg alatta a könnyű izzadságcseppek, mint boldogasszony papucsán (Cypripedium calceolus) a harmat, szóval ilyen poétikus múzsám nekem a bajusz, vagy hogymondjam. És énszerintem különben is a bajusz az arcnak az alfája és omegája, a bajusz a gyengém, jó helyen van az ott, a szájam kajla szegletében, szeretem, nahát. Cserébe, mondtam még neki, festhetsz nekem szemöldököt.