A meglepetésszerű hószitálás miatt kicsit aggódom, hogy vajon a frissen dugványozott rozmaringjaimnak sikerült-e még időben túlélő üzemmódba kapcsolniuk vagy idejekorán hamvukba holtak, de mivel a naivitásig optimista vagyok, és mert a hollywoodi filmekből jól kitanulmányoztam, hogy a vizualizálás alapvető eleme a megküzdési mechanizmusunk erősítése érdekében folytatott szupportív terápiának, mutogatok gyorsan egy kis napsütötte Provence-t.
Gondolom, az elmúlt néhány hónap bejegyzései alapján kikövetkeztettétek, hogy korábbi komfortzónámat elhagyva kevésbé sütiszerű, ám egy alapos elmélyüléssel és rengeteg pepecseléssel járó, sokkal kidolgozottabb irány kezd körvonalazódni szellemi horizontomon.
Tehát egy tálcányi Provence, azaz 100%-ban újrahasznosított olívaolajból főzött rozmaringos színszappan, rozmaring kivonattal és rozmaring esszenciális olajjal.
Engem totál lenyűgöz ez a kopott terrakottás szín és ez a rusztikus megjelenés. Hajmosó szappan lesz-lett belőle.