…egyenesen a földre vetheted magad, kitárt testeddel szétterülve Föld Anyán, abban a biztos tudatban, hogy egy vagy vele, és ő veled. Ugyanolyan szilárdan megalapozott vagy, és ugyanolyan sebezhetetlen, mint ő, valójában ezerszer szilárdabb és sebezhetetlenebb. Amilyen biztosan elnyel holnap, ugyanolyan biztosan életre kelt újra, új törekvésekre és szenvedésre. És nem csak “valamikor”: most, ma, mindennap életre kelt, nem egyszer, hanem ezerszer, újra meg újra téged, éppúgy, ahogyan mindennap ezerszer elnyel. Mert örökre és mindig csak most van, ugyanaz a most; a jelen az egyetlen dolog, aminek nincs vége. (Erwin Schrödinger)