Mivel a szappanöntéshez általában nagymennyiségű olívát használok bázisolajként, állatira megörültem, amikor a helyi Sparban a tavalyi áron találtam saját márkás olívaolajat.
Elvileg ez szűz és finomított olíva keveréke, de miután egy már bevált recepttel több hiábavaló kísérletet tettem a ghost swirl-technikára (harmadszorra is pillanatok alatt sűrítette be a lúg a masszát), az utolsó öntésnél már kikristályosodott bennem a gyanú, hogy nem biztos, hogy ez (mármint az olaj) az, aminek látszik, pontosabban aminek gondolom.
Sose használtam még pomace olajat, viszont sokféle olívával dolgoztam már, és csináltam jónéhány ghost swirl-t, de ilyet még nem tapasztaltam. A leírás szerint egyébként ez nem pomace (mivel tisztában vagyok a felületességre való hajlamommal, kétszer is átböngésztem a címkét), tehát nem azzal számoltam. Amúgy meg mindegy is, statisztikailag számomra fontos, de a kalkulátor szerint a számok tekintetében nincs lényegi különbség
Kicsivel később a szappanozós csoportban valaki említette, hogy nagy divatja van az olajszőkítésnek, úgyhogy egyfelől most kicsit bosszús vagyok, másfelől meg komolyan érdekelne, hogy akkor most pontosan mi is van ebben a flakonban. (A végső csapás, hogy ugyanez a recept negyedjére, a korábban már bevált Aldis olajjal tökjól működött.)
Azért persze egyrészt korrigáltam, amennyire lehetett, másrészt hagyományos (na jó, nem hagyományos, inkább másfajta) technikával egész elegánsak is kipattantak a formából, búfelejtőül mutatok képeket.
