Itt még csókolomot köszöntem neki.
Itt még mindig nem tegeződtünk, és főleg nem tudtam, hogy az én csodás, első szériás Rolleiflex T modellem – a beállítás függvényében – 4.5×6-os méretben is képes lőni. És nem, nem kreatív vagyok, hanem balfasz, mert gondolom, az azért elég nyilvánvalóan lerí, hogy eredetileg mindent 6×6-ra komponáltam. Mondanom se kell, mennyire leesett az állam a tizenharmadik expónál.
Hehe. Jó lesz ez. :)
A képek sokkal jobbak mint amilyenre számít az ember szerintem :)