– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.
az eredeti:
Alekszandr Puskin – Mese a pópáról meg Baldáról, a szolgájáról
“Csitulj, itt a dézsma – épp csak újra…”
Ámde Balda közbeszól:
“Nem! Rajtam a sor!
Kikötést most én szabok,
Teneked feladatot.
Most válik el, mennyit ér a fajtád.
Látod azt a deres kancát?
Hát azt a kancát emeld fel,
Félversztányira cipeld el.
Ha elbírod, tied lesz a dézsma,
Ha nem bírod: az enyém, de még ma!”
Szegény ördög néz reá,
Bújik a kanca alá,
Nekikap,
Feszül, majd beleszakad,
Felemeli, lép vele
S menten összerogy bele.
“Nagy buta vagy – mondja Balda -,
Elbújhat az ördög-fajta.
Kézzel sem bírod? hiszen
Én lábam közt elviszem!” (…)
a hang-játék:
[zene: Elgar]
– No, hagy maraggyík hónapra is.
Felirtakozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.