– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.
az eredeti:
Iváncsics Bernát – A farádi csőcsere
Lujzában ekkorra már éledez valami, szája feszesre labellózott O-alak, s halkan remeg, akár a fodrászbura 1-esen.
– Margit, ne oktasson ám engem ki! Az ember most lefelezi a tarifát, másnak se mondanám el. Holnap ilyenkor minden farádi asszony lerezervírozza az Etelt!
– Lujza, eszednél legyél. Az Etel múlt télen a csokicsővel jött, de nem lett abból se csoki, se cső, csak a szemnek kék vibra angyallátomás s a tapintásnak miazma! (…)
a hang-játék:
[zene: Squirrel Nut Zippers]
– No, hagy maraggyík hónapra is.
Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.
á, sírok, köszi :D
Na én is sírtam ám. :D Különösen, amikor ilyesfajtákat kölletett szólani, hogy “Herr Richter bajsza se cekkenne érte.” Építenék erre egy komplett beszédtechnikai kurzust. :D
Nagyon jól sikerült. Élvezettel hallgattam.