– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.
az eredeti:
Rejtő Jenő – Bedekker csavargók számára
Fogják meg!
– Nem volt valami jó fogás – mondja, hogy lealkudjon valamit.
– Nyolcszáz frank volt – mondom fagyosan.
– Mit ér az ahhoz, hogy kékre vernek, ha elkapnak, és bezárnak két esztendőre. – Evvel figyelmeztet, hogy övé volt a rizikó, tehát szerénynek kell lennem, de én csak hidegen, mereven nézem.
– Engem ismer az egész Sébastopol – mondja minden bevezetés nélkül. – Én tavaly eltettem egy rendőrt a Château Rouge-nál. – Evvel tudtomra adja, hogy nem lenne vele könnyű dolgom, ha elzárkóznék egy humánus megállapodás elől. Kémleli a hatást. Semmi. Mereven nézem. – Mennyit akarsz? – tör ki végre, és megvibrál az arca a nagy, belső remegéstől. Most már határozottan fél tőlem, hogy valami egészen rendkívüli gazember vagyok, aki képes az egészet elvenni.
a hang-játék:
[zene: Astor Piazzolla]
– No, hagy maraggyík hónapra is.
Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.