Már több volt, mint vágy. Még kevesebb volt, mint szándék. Sérült madár volt. Fagyos tetem. Még nem a nappal, de már nem az éjszaka. A határesetem volt. Amitől a szívem nagyon forró kezd lenni. A hajnali, lemeztelenített szívem. A szemem sarkában elsuhan a Tornavár utca. Az agyam sarkában mikulásvirággal az ölemben ülök hallgatagon a kocsiban. Most van.
Angyalka napján a vágy szándéknyilatkozatot tesz. Abban a pillanatban láthatóvá válik az út maga.
Mert mi az út? Az A-t a B-vel összekötő egyenes. Vagy egyenetlen. Szakasz. Birtokviszony szerint A, úgyismint antréja, és B, úgyismint befejezése.
Meddig hűd még a szív?